A hang volt a ToRun azon része, ahol a legnagyobb szakadék tátongott aközött, mire volt képes, és milyen érzés volt használni. Ez a kiadás ennek a nagyobbik felét betemeti.
A képernyő lépést tart a beszélgetéssel
Amíg beszélsz, a kezdőképernyő megszűnik kezdőképernyőnek lenni. A köszöntés és a gyorsindítók félreállnak, amit mondtál és amit az asszisztens válaszolt pedig menet közben jelenik meg. A megtalált helyek, hivatkozások és fájlok megérinthető kártyaként érkeznek, annak a pillanatnak a helyén, amikor előkerültek — nem az aljára halmozva.
A teljes gömb lett a beszéd gomb, középen a mikrofonnal. Az emberek eddig egy apró jelvényre céloztak, és elvétették.
A csendnek magyarázata van
Egy keresés vagy egy térképes lekérdezés sok másodpercig tarthat. Ez a csend korábban megkülönböztethetetlen volt a megszakadt hívástól. Az asszisztens mostantól szól, hogy elindult, és újra szól, ha a feladat még mindig fut.
A szavaid, a saját nyelveden
A beszéd átírása a felület nyelvéhez igazodott, nem a beszélt nyelvhez. Ha angolul használtad az alkalmazást, és törökül beszéltél, lefordítva néztél végig a saját mondataidon, miközben az asszisztens törökül válaszolt — egy beszélgetés, két nyelven. Az átírás mostantól a beszélőt követi.
Maga a mikrofon
Androidon a hívások a diktáláshoz szánt útvonalon vették fel a hangot: nincs visszhangszűrés, nincs automatikus szintszabályozás. Kihangosítva az asszisztens saját hangja visszacsatolt a mikrofonba, a halk beszéd pedig halk maradt. A hívások mostantól a kihangosított beszélgetéshez épített útvonalat használják — ugyanúgy, ahogy az alkalmazás iPhone-on mindig is működött.
És utána
Egy mentett hívás mostantól megmondja, mi is volt: minden sor mikrofonjelet, az elhangzás időpontját és a megszólaló modellt viseli, a munkamenet hossza pedig egyszer, a végén jelenik meg. Abban a sorrendben olvasható, ahogy történt, ami magától értetődően hangzik, és korábban mégsem volt igaz.