Egy asszisztens, ami csak kérdésekre válaszol, nem több egy jólnevelt keresőmezőnél. A hasznos rész az, amikor megőriz neked valamit, és a megfelelő pillanatban visszaadja.
Emlékeztetők, amelyek tényleg szólnak
Kérj emlékeztetőt hétköznapi nyelven — „emlékeztess holnap kilenckor” —, és be van állítva. Akkor is megérkezik, ha az alkalmazás be van zárva és a képernyő ki van kapcsolva.
Ez az utolsó rész valódi munkát igényelt. Az Android lazán ütemezte az emlékeztetőket, ami lehetővé teszi, hogy az akkumulátorkímélő mód addig visszatartson egyet, amíg legközelebb kézbe nem veszed a telefont. Az egy órát késő emlékeztető rosszabb, mint a semmilyen, mert addigra már nem figyelsz rá. Mostantól pontosan ütemezettek, és az dönti el, mennyire hangosan érkeznek, hogy mennyire sürgős az adott emlékeztető.
Listák, amelyeket naprakészen tart
Bevásárló- és teendőlisták, amelyeket az asszisztens tényleg karban tud tartani: beszéd közben hozzáadsz, kipipálsz dolgokat, kiveszed, amire már nincs szükséged. A „vedd le a tejet a listáról” úgy működik, ahogy egy embernek mondanád.
Jegyzetek, amelyeket magadnak írsz
A harmadik tár a legegyszerűbb: a jegyzetek. Néha nem beszélgetést, listát vagy emlékeztetőt akarsz — le akarsz írni valamit, és később megtalálni. Az asszisztens is meg tudja írni őket, amikor megkéred, hogy őrizzen meg valamit.
Miért három külön dolog
Lehetett volna egyetlen funkció is, egy típusmezővel. Mégsem az, mert különböző kérdésekre adott válaszok: mit kell megtennem egy adott időpontban, mit kell összegyűjtenem, és mit szeretnék megőrizni. Az összevonásuk mindegyiket rosszabbá tette volna a saját feladatában.